• Megjelenítés

külső egyensúly

Most borul fel a magyar gazdaság külső egyensúlya - visszatért az ikerderficit

Most borul fel a magyar gazdaság külső egyensúlya - visszatért az ikerderficit

Hosszú évek után először borulhat fel a magyar gazdaság külső egyensúlya. A nemzetközi hatások és a koronavírus válság hazai következményei mellett a gazdaságpolitika is aktívan tesz azért, hogy a romló tendencia erősödjön. Jövőre vaskos folyó fizetési mérleg hiány keletkezhet, de várhatóan már az idén sem látunk többletet. Visszatért az ikerdeficit Magyarországra, vagyis amikor a gazdaság külső egyensúlyromlásáért elsősorban az állami túlköltekezés felel.

Még gyorsabban romlik a külkereskedelmi mérlegünk, mint gondoltuk

Az előzetesen közöltnél is kevesebb, 556 millió euró helyett mindössze 488 millió eurós többlet alakult ki a júniusi külkereskedelmi mérlegben - jelentette a KSH. Június hagyományosan a legnagyobb aktívumot produkáló hónap a magyar áruforgalomban, így kifejezetten alacsony többletről beszélhetünk. Az export és az import egyaránt visszaesett.

Ijesztő mértékben romlik a román gazdaság egyensúlyi helyzete

Harminc százalékkal, 6,523 milliárd euróra nőtt a román külkereskedelmi mérleg hiánya az első öt hónapban az egy évvel korábbihoz képest - közölte szerdán a román országos statisztikai intézet. A külkereskedelmi mérleg hiánya 1,511 milliárd euróval haladta meg a tavalyit a január-május időszakban.

Tíz éve nem láttuk ilyen helyzetben Magyarországot

Komolyan zavarba jöhet az, aki meg szeretné tudni, hogyan alakul Magyarország külső egyensúlya. Ugyanarra a statisztikai mutatóra ugyanis kétféle számot közöl a Magyar Nemzeti Bank, és a két számnak még az előjele sem egyezik. Az egyik szerint Magyarország továbbra is finanszírozza a külföldet, a másik szerint viszont már rászorul a külső forrásokra. De melyik az igaz?

Tíz éve nem látott helyzetbe került Magyarország

Az utóbbi egy évben Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási igénye a GDP 1,4%-a volt. A szám azért különleges, mert ez a mutató utoljára 2009-ben volt pozitív. Azóta a válság utáni alkalmazkodás (adósságleépítés) jegyében a magyar gazdaság kevesebb jövedelmet használt fel, mint amit előállított. Így tehát a külföldet finanszírozta, vagyis a finanszírozási igénye negatív volt. Attól azért egyelőre nem kell tartanunk, hogy a külső egyensúlyunk úgy felborul, mint ahogy azt a válság előtt láthattuk.

Rohamosan gyengül a magyar gazdaság pajzsa - De még meddig?

Az elmúlt negyedévek kellemetlen meglepetése volt a külső egyensúly romlásának egyre erősödő intenzitása. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzésében már azzal számol, hogy jövőre szinte teljesen elfogy a folyó fizetési mérleg többlete. A jegybanki szakértők ugyanakkor optimisták: szerintük itt meg is áll a finanszírozási képesség romlása, és elfogadható szinten stabilizálódik.

Száguld az import, romlik a külső egyensúlyi pozíció

Októberben 522 millió eurós többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben - jelentette ma reggel a KSH. Bár a szuffitcit még mindig jelentős, a külső egyensúly romlását jelzi, hogy az utóbbi hét évben csak egyszer láttunk ennél kisebbet.

Már kongatják a románoknál a vészharangokat

Már kongatják a románoknál a vészharangokat

A román gazdaság első ránézésre megállíthatatlanul száguld, a felszín alatt azonban egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A külső és belső egyensúlyi helyzet romlása miatt fenntarthatatlan a GDP elmúlt két évben látott bővülési dinamikája, vagy ahogy az UniCredit szakértői fogalmaztak régiós kitekintésükben, a látszólagos román növekedési sikersztorinak hamarosan vége. Itt persze nem arra kell gondolni, hogy a román gazdaság rövid időn belül recesszióba süllyed majd, egyszerűen csak nem fenntartható a jelenlegi gazdasági helyzet, ezért már rövid távon kiigazításra lesz szükség, ami növekedési áldozattal fog járni.

Európa vagy szétesik, vagy fellázad a németek ellen

A tagországok közötti szakadékok miatt az eurózóna jelenlegi formájában gyakorlatilag fenntarthatatlan. A versenyképességi különbségek ellehetetlenítik a perifériás országokat, azonban egyre kevesebb politikai szándék mutatkozik a részükről, hogy újabb megszorításokkal és reformokkal közelítsenek Németországhoz. Folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik szerint a németek igazságtalanul előnyt kovácsoltak eurózónás tagságukból, miközben több ország óriási áldozatok árán próbált kimászni a válságból. Adott a lehetőség a németek számára, hogy kezükbe vegyék az euróövezet sorsát és nagyobb szolidaritással rásegítsenek a periféria alkalmazkodására, szándék nélkül azonban könnyen az övezet széthullásához vezethet a németek makacssága.

Elapadtak a régió EU-pénzei - A csehek jobban szenvednek nálunk

Az egész visegrádi régió megsínyli a tavalyinál jóval kevesebb uniós pénz beáramlását idén, de Magyarország még egészen jól áll a csehekkel és a lengyelekkel összevetve - derül ki a JPMorgan friss elemzéséből. Közben a románoknál meglepőnek tűnő folyamat zajlik: még a tavalyinál is több EU-pénzt tudtak idén szeptemberig lehívni.

Külföldről érkezett a dicséret: Magyarország a legnagyobb nyertes

Magyarország összetett sérülékenységi mutatója javult a legnagyobb mértékben a 2008-as állapotokhoz képest - olvasható ki a Morgan Stanley londoni közgazdászainak hétfőn kiadott elemzéséből. Ami pedig még ennél is jobb hír: Magyarország relatív helyzete tovább javulhat.

Tényleg rendkívüli, ami itthon történt az elmúlt 5 évben?

Emlékszünk még az 5-7%-os magyar inflációra és a hasonló mértékű költségvetési, illetve folyó fizetési mérleg számokra a GDP arányában? A brutális többletet mutató fizetési mérleg adatok, illetve a ma közzétett, újra nulla százalékos magyar infláció mellett hajlamos az ember azt gondolni, hogy valami extrém mértékű változáson van túl Magyarország, részben a rezsicsökkentés hatására. Ez persze önmagában igaz is részben, de ha nemzetközi perspektívába helyezzük ezeket a folyamatokat, akkor rögtön beláthatjuk, hogy a magyar út, a magyar kiigazítás ezen makroszámok alapján mégsem nevezhető rendkívülinek.

Tovább pénzeljük a külföldet

A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 2014 I. negyedévében - a szezonális hatások kiszűrésével - a GDP 7,6%-a volt. Eszerint folytatódott a külső adósság leépítésének folyamata, ami a fizetési mérleg többletével jár.

Fizetünk a külföldnek, mint a katonatiszt

A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a korábbi negyedévekhez képest tovább nőtt 2013 IV. negyedévében, (a szezonális hatások kiszűrésével) 1938 millió euro, a GDP 7,7%-a (566 milliárd forint) volt, amely szintén nagyobb az előző negyedév szezonálisan igazított GDP arányos adatánál. A negyedik negyedéves adatban leginkább a magas tőketranszferek (EU-transzfer) hatása mutatkozik meg.

Londoni elemző: Magyarország csöbörből vödörbe esett (2.)

Élesen eltérő módon érinti a feltörekvő piacokat a Fed eszközvásárlási programjának fokozatos visszavonása. Magyarország 2013-ban végig az ellenálló országok közé tartozott, ami az egyensúlyi kockázatok visszaesésének, a jelentős mérlegkorrekciónak köszönhető - mondta David Lubin, a Citigroup londoni elemzője mai előadásában a Portfolio.hu Forint 2014 Konferenciáján. Magyarországgal ebből a szempontból nincs problémája a piacnak, az ország növekedési pályája azonban nagy fejtörést okoz számára. A növekedési modell korrekciója sokkal nehezebb, mint a mérlegkorrekció: ez Brazília és Oroszország nagy problémája, és félő, hogy Magyarország is ebben a cipőben jár.

Nagy többlet a folyó fizetési mérlegben is

A külkereskedelmi forgalom havi adatai alapján nem meglepetés, hogy a harmadik negyedévben is jelentős többletet mutatott a folyó fizetési mérleg. A kedvező egyensúlyi folyamatok mellett azt is rögzíthetjük, hogy a tőkebeáramlás az országba az idén meglehetősen gyérnek mondható.

Minden 20. forintunkkal a külföldet finanszírozzuk

2013 I. negyedévében a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 1111 millió euro volt - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A szezonális hatások kiszűrésével a nettó finanszírozási képesség 1347 millió euro, a GDP 5,3%-a, ami megegyezik az előző negyedév adatával. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a folyó fizetési mérleg többlete az első negyedévben 752 millió euro. Ezen belül a reálgazdasági mérleg többlete 1936 millió euro lett, ami meghaladja az előző negyedévi értéket.

  • 1
  • 2
Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility